Régebben sok verset írtam, de rájöttem, hogy nem ez az én műfajom...Csak a kedvenceket tartottam meg...Ezeket olvashatod most ezen az oldalon.
A "Föld-varázs", az "Én láttam a reggelt...", és az "Utórezgések" c. verseimmel a regényemben is találkozhatsz.
A "Föld-varázs" c. versem önállóan is megjelent 2003. novemberében az ÚJ GALAXIS 2. számában.
Némelyik versemet videón is megnézheted, meghallgathatod. ( Jobb oldalt, a "linkek" sávban. )
FÖLD-VARÁZS
Rabul ejtett egy varázs...a "föld-varázs"... – éltető, pusztító parázs – Hiába hívnak a csillagok, makacsul még mindig itt vagyok.
Jöttem a semmiből, megyek a semmibe, vagyok a Végtelen része... A nagy Végtelen egésze rám néz talán ?S megtalál ?
Hisz nem vagyok nagyobb, mint gondolom, mint gondolod... ...s te sem vagy nagyobb.
Hiába vagy te nekem a végtelen, csak egyvalami végeérhetetlen; a létezés, az érzés, a végtelenség tudatával a vége sejtés.
Meddig izzik még a parázs ? Meddig köt még a "föld-varázs" ? A végesség lenyomatával génjeimben miért hiszek mégis a Végtelenben ?
KIRAKATÜVEG
Fehérruhásan mentem A nyárban És egy ismeretlen Jégvirágnak titulált, Bámulni megállt.
Sötét kis mozikban mellém ültek Hívatlan ismeretlenek És még a híradó közben elmagyarázták, Kiszínezték, elsusorogták, Hogy van nekik magányuk És jó széles ágyuk.
Rám szóltak az utcán: – Szép vagy! Elszontyolódtak: …gőgös vagy…
Nem válaszoltam, Csak nevettem, Semmit sem mondtam, Elsiettem.
Szeretem őket, Mint a kirakatüveget, Amiben megnézhetem a frizurám, A mosolyom, a szemem, a ruhám…
FEHÉR LÁNG
Fehér láng… Fehér lángban fehérre égni, Könnyen, gyorsan megtisztulni… Mikor már nagyon mocskosak vagyunk, Gyorsan tiszta laphoz jutni… Ártatlan szemekkel Mindig újra indulhatni… Fehér lángban fehérre égni ! Vannak vallások, próféciák, Szertartások, ideológiák, Hitek, tévedések, mendemondák, De nincs fehér láng. Csak tér van, anyag és idő ! Ne várj hófehér csodát !
ÉN LÁTTAM A REGGELT
Zöld levelek közt Átremeg a fény, Vibrál fehér ágyon, És álmatag mosolyon.
A hajnal-ködös erdőt beszövi a fény, És én nem vagyok ember, Csak egy szemlélődő, határozatlan lény.
Nincsen karom, ami felemelje a takarót, Nincsen lábam, amivel kilépjek az ágyból, Nincsen arcom, amit vízzel megmoshatok.
Egyetlen érzékelő sejt vagyok, És felfogom a millió jelet.
És várok még több jelet, Végtelennél is több jelet.
Szívom magamba a reggelt, És nem vagyok ember, Csak egy telhetetlen valami, Egyetlen érzékelő sejt.
VIHAR
Fehéren villognak a házfalak, Fekete heggyel a sötét felhő összeolvad, A színek égve küzdenek, Fekete ködben színes villanások élnek. Óda az örömhöz, A mámoros örömhöz, Éjszakai szemvillanás, Állati ordítás, Villanás, Csattanás… Az égből leszakadó vízesés A megváltó beteljesülés.
PÁNCÉL
Vigyázz, páncél van rajtam, Felsérti az ajkad, Ha csókolni akarsz. Vigyázz, ha vasaink összeverődnek Elriasztjuk a szépséget. Vigyázz, ne tépd a vasruhát, Félek meztelenül, Ha téged vas borít.
Páncélom a bizalmatlanság, A gyanakvás és a félelem Kovácsolta szavak szövedéke. Páncélod a bizalmatlanság, A gyanakvás és a félelem Kovácsolta szavak szövedéke.
De gyere hozzám vértezetlenül! A szél simogassa védtelen őszinteséged! Érj hozzám, És az erős páncél Szétporlad, Elszáll a napfényen.
UTÓREZGÉSEK
Ahogy kezemen hullámzik még A kétnapos kismacska finom mozdulata, Ahogy a bőröm érzi még A folyó ritmikus játékát, Ahogy álmomban is csókol még Aki órákkal ezelőtt elment, Úgy emlékszik tested minden sejtjére Testemnek minden sejtje…
A BOLDOG KÖLTŐ
A boldog költő csak ül, Csak nevet, csak él és örül, Dala elcsendesül.
Panasza nincs, hogy sírjon, Tán más bajáról írjon ? Boldogságán túl is lásson ?
A boldog költő nem töri fejét új dalon, Túlárad minden dallamon, Minden szóba sűríthető gondolaton.
Kedves Katica!
Köszönöm a "lelked gyöngyszemeit", amelyek közül engem
nagyon megigézett a "Föld varázs", a "Fehér láng", de a
többit is szívesen olvastam. Jó, hogy legalább itt mások
számára is elérhetővé tetted.
A sokirányú-sokszínű munkádban továbbra is sok sikert kívánok!
Üdvözlettel: Joli
Kéri Kati [ 2009-02-05 11:56 ]
Kedves Kati!
Benéztem a honlapodra, biztos hogy még visszatérek ide. Nyitásként én a verseidet olvastam el, nagyon szépek, kifejezetten jól estek ezen a napsütötte februári délelőttön...
Le nem tedd a tollat, írj, írj, Isten nagy tehetséget adott neked!!
Üdvözlettel:
Kati
